2. évad 1. rész

Justin Bieber szemszöge


Eli ebben a hónapban nem írt nekem levelet, de azt is írta, hogy nincs sok ideje, mert dolgozok, s nem is egy helyen. Kicsit féltem, hogy nem vagyok mellette. Sokszor előfordult már bennem az az érzés, hogy lehet, hogy nem szeret, hanem már valaki más van a szívében, de ő mindig leírta, hogy mennyire szeret, s hogy megvár engem. Holnap engednek ki engem, de valamiért borzasztó érzésem van, hogy valami rossz fog történni, de szerintem csak be beszélem itt magamnak, mert annyira hiányzik a szerelmem.


Kiszabadulás Napja

A nő szép lassan adja vissza az elkobzott tárgyakat, már a combomat ütögetem, mert alig várom, hogy szerelmemet a karjaimban érezzem. s megcsókoljam. Megkaptam a telefonom, s a nyakláncom. Betettem a kártyát a készülékbe és egyből be is kapcsoltam, 30 nem fogadott hívás. Persze, hogy ügyfelek, de egy neven megakadt a nevem Katherina. Vajon ő mit akarhatott tőlem, de nem is olyan rég hívott. Nem foglalkoztam vele. Zsebembe helyeztem a telefont, s örömmel indultam ki a börtönből.

Itt állok a börtön ajtaja előtt, s keresem a szerelmemet, de helyette a haveromat Austin-t látom. Vegyes érzelmek kavarodtak fel bennem. Lehet, hogy történt Eli-vel valami, de az is lehet, hogy egy bulit rendezett nekem, de már hetek óta nagyon-nagyon rossz érzésem van. Keserű mosollyal mentem haveromhoz, majd lepacsiztunk, s végül kocsiba ülve indultunk is.

- Hiányoztál!- mosolyodott el.

- Hát még ti, de főleg Eli. Ő hol van most?- tértem a lényegre.

- Öhmm.. Am...

- Mi történt vele?- kérdeztem félve.

- Mi? Dehogy. Csak meglepetést csinál neked.- vakarta meg idegesen fejét.

- Tényleg?- nevettem fel.- De édes. Történt valami változás?

Barátom komolyra változott, majd torkát megköszörülve beszélni kezdett.

- Több mint gondolnád. Sokat próbálkoztak mialatt nem voltál köztünk, de ami rosszabb, hogy egyre többen és többen. Alig bírtunk velük.

- Eli ebből valamit észrevett?

- Nem hiszem, de most hatalmas káosz van nálunk, ami azt jelenti, hogy nem kis munkád van.- húzta el a száját.

- Ajh- hajtottam hátra a fejem.- úgy terveztem, hogy kiszabadulok és elviszem Elit Miami-ba, de ennek fuccsoltak. És miért a törzshelyre hoztál?

- Hát ennek rendesen.- állította le a motort.- Mielőtt bemész.. mondanom kell valamit. De ígérd meg, hogy nem leszel dührohamos.

- Mondjad.- kezdtem türelmetlenkedni.

- Eli igazából azért nem jött eléd, mert elrabolták.

Alig bírtam felfogni, amit mondott nekem. Hajamba túrtam, tudtam, tudtam, hogy történt vele valami, de erre egyáltalán nem számítottam. Kitéptem a kocsi ajtaját, s száguldottam be.

- Hol van?- kiabáltam teljes erőmből, közben mindet felborítottam, ami az utamba került.

- Justin! nyugodj le!- emelte fel hangját Brad.

- Hogy a faszomba nyugodjak le, ha nincs itt? És ha valami baja van? és ha nem él?- szinte már a hangszálam elszakadt olyan hangosan kiabáltam.

- Nyugodj le, vagy addig semmit nem mondunk!

- Jól van, mi történt?- szűrtem ki idegesen fogaim közt.

- Pontosabban 1 hete rabolták el. Még mi se tudjuk, hogy mi történt vele, kerestük, de semmi nyomott nem találtunk, szóval semmit nem tudunk róla.

- Nem hiszek nektek!- kiabáltam újra.

- Justin!- Austin sajnálkozó hangja csapott meg.

- Hol van?- kiabáltam torkom szakadtából. 

- Fejezd be! Mert az hangoskodással és a csapkodással semmit nem oldasz meg!- kiabált vissza kedves haverom. 

- Nem érdekel! Tudod, hogy mennyire vártam arra, hogy újra lássam?- túrtam idegesen a hajamba, majd az agyam kattogni kezdett.

Minden emlék előjött újra és újra. már napok óta semmi hír nincs róla, azt mondják a fiúk. Annyira vártam már, hogy újra megcsókoljam, öleljem. És vajon, hogy nézhet ki? Biztos most is olyan gyönyörű, mint amikor utoljára láttam. Amikor elsőnek mentettem meg, akkor éreztem iránta valamit, de még magamnak se mertem bevallani. Muszáj cselekednem, amit most meg is teszek. 

- Valami ötlet, hogy ki rabolta el?- nézetem körbe a fiúkon, de persze mindenki úgy nézett rám, mint egy zombira

- Nekem van!- lépett elő Nick.

- Hallgatlak!- léptem hozzá közelebb.

- A nagykutya nem halt meg, amikor elhoztuk az árút. Ő hívta a zsarukat.

Basszus! Pedig teljesen abban a hittben éltem, hogy ő is meghalt, de ezek szerint egy hatalmasat tévedtem. Akkor nincs más lehetőségünk, minthogy minden haragomat eltéve a bátyám segítségét kérjem. 

- Akkor- köszörültem meg a torkomat- tudsz nekem segíteni, hogy megtaláljam?

- Segítek, de tudod, hogy veszélyes lesz, ami rosszabb, hogy ez lesz a legveszélyesebb.- nézett komolyan a szemembe. 

- Bármilyen kockázatot vállalok, hogy megtaláljam őt!

- Emlékszel, hogy régen mit fogadtunk meg?- egy fura pillantást vettem felé, mert nem emlékszem.- Amikor elkezdtük ezt az egészet.- itt már kezdem ideges lenni.- Azt ígértük meg egymásnak, hogy egyetlen nő miatt se kockáztatjuk az életünket. Justin, fontos vagy nekem, mert az öcsém vagy! Jól gondold át, hogy tényleg akarod-e ezt, mert az is lehet, hogy ő előkerül, de te nem.

- Arra emlékszel, hogy azt is megígértük egymásnak, hogy soha, de soha nem hagyjuk egymást cserben egyetlen nő miatt se!- kicsit már forrtam a dühtől.- Szarban hagytál, amikor még csak egy taknyos pöcs voltam! Ők- mutattam végig rajtuk- Tudod, ők tanítottak mindenre! nekik köszönhetem, hogy majdnem olyan jó vagyok, mint régen apánk volt!  

- Ne hozd fel a múltat!- nézett rám idegesen.

- Te hoztad fel, én csak folytattam. Akkor segítesz?

- Persze!- lökött egy féloldalas mosolyt.

Sziasztok! 

Végre megérkezett a második évad első része! Hát, remélni tudom, hogy tetszik nektek. A komikat köszönöm, édessek vagytok! És most is nagy örömmel várom őket. Puszii! :))